S hogy miért éppen ezek? Mert a hagyományok ápolásában, az értékek védelmében és teremtésében élen járnak, s mindezt teszik úgy, hogy az eredmény a rendben, a harmóniában, azaz mondhatni, hogy az esztétikai értelemben vett szépségben csúcsosodik ki. Éppen ezért nem véletlen, hogy az elmúlt héten igazán rangos elismerést vehetett át a település nevében Dr. Lakos Roland polgármester úr. Ebből az alkalomból beszélgettünk.

HH: Pontosan milyen díjat nyert a település, és hányadik alkalommal?
L.R: A Virágos Magyarország környezetszépítési verseny 1000 fő alatti falu kategóriájának 2018. évi győztesének hirdették ki Csemőt. 21 évvel ezelőtt, 1997-ben már részesült a településünk ebben a kitüntető címben és nagyon boldog vagyok, hogy két évtized után ismét méltónak találtattunk arra, hogy e nemes versengés győztesei lehetünk. Ezzel az első hellyel jogot szereztünk arra is, hogy Magyarországot képviseljük a 2019. évi Entente Florale Europe versenyben!

HH: Melyek a Virágos Magyarország verseny kitűzött céljai?
L.R: Új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése, fenntartása, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, növénykiültetések a lakosság bevonásával, részvételével, továbbá a település műemlékeinek, épületeinek, turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése és a gyomnövények irtása. A résztvevők – települések önkormányzata, lakossága, civil szervezetei, intézményei, vállalkozásai – szépítő munkájukkal javítják településük, országunk jó hírét, az ott élők életminőségét, elősegítik a kultúra, a turizmus, az EU kapcsolatok fejlődését, a közízlés, az igényes lakókörnyezet kialakítását, a közös értékek védelmét, növelését.

HH:A verseny történetéről mit lehet tudni?
L.R: 1994-ben az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Belügyminisztérium és a különböző szakmai szervezetek megszervezték az első hazai országos virágosítási, környezetszépítési és környezetvédelmi versenyt. Ebben az időszakban az OIH viselte a versennyel kapcsolatos összes költséget. Messzemenően támogatták a mozgalmat, mert fontos promóciós eszközt láttak benne, valamint a verseny célja - a rendezett, kulturált környezet kialakítása - megegyezett a turizmus céljaival és ez azóta is a legfőbb szempontok közé tartozik.

Jelenleg a verseny 19 kiírószervezet részvételével működik, köztük megtalálható 5 minisztérium, akik közvetlen anyagi támogatásával valósul meg évente a verseny.
A projekt finanszírozási, jogi és szervezeti hátterét meghatározó mértékben  a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. biztosítja.

A magyar verseny kapcsolódik az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyéhez (Entente Florale Europe), amely több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Az Entente Florale Europe több, mint verseny: kampány az európai közös környezeti és kulturális értékek megóvásáért, az élhetőbb környezet megteremtéséért az európai összetartozás jegyében. Az európai verseny 9 ország mintegy 20 ezer települését és több mint 45 millió lakosát tudhatja maga mögött, egyedülálló módon Európában.

A hazai verseny igen jelentős és népszerű, évente kb. 300 település vesz részt benne. Résztvevői lehetnek a települési önkormányzatok a polgármesterek által benyújtott nevezéssel. A részvétel (nevezés) ingyenes, a települések saját anyagi kereteiken belül „virágoztatják fel” környezetüket a lakosság összefogásával, helyi versenyek kiírásával, a magyar virágfajták alkalmazásával, kiegészítve ezt az infrastruktúra fejlesztésével. A verseny céljáról, történetéről, a nevezőkről és egyéb hasznos dolgokról információkat szerezhetünk a www.viragosmagyarorszag.hu oldalról.

HH: Mennyire meghatározó Csemő életében a „virágos” cím?
L.R: Csemő Község Önkormányzata és lakossága is büszke arra, hogy több mint két évtizede élen jár a környezetszépítésben! A virágosítás, az ápolt települési környezet a védjegyünkké vált! Számunkra a virágos cím már úgy összetartozik a település nevével, mint a borsó, meg a héja…
Köszönettel tartozom a Képviselő-testületnek, a hivatali dolgozóknak, a közfoglalkoztatotti állománynak, a helyi civil szervezeteknek és a lakosságnak, hogy a települési környezet fenntartásához, fejlesztéséhez hozzájárultak.

HH: Milyen költsége van a virágosításnak évente, s mennyire támogatják ezt a lakosok?
L.R: Az önkormányzat éves költségvetésében tervezi mind az egynyári virágok vásárlását, mint a zöldkörnyezet fenntartását és fejlesztését. Nagyságrendi összeget tudok mondani, 3 és 4 millió forint közötti összeget költünk a virágos környezetre. A pénz azonban nem minden! Magunk is nevelünk palántákat, amit az előző évi sikeres fajták magjaiból ültetünk. Ebből a lakosság is részesül, ahogy évek óta minden tavasszal egy csomag virágmagot is eljuttatunk a helyi újságon keresztül minden háztartásba, hogy a virágosítás ne legyen pénzkérdés.

HH: Ki dönti el, és milyen koncepció mentén, hogy milyen virágokat ültetnek?
L.R: Hosszú-hosszú évek óta kialakult rendje van a tervezésnek. Két alapvetés működik: az egyik, hogy kiemelten figyelünk arra, a hazai nemesítésű egynyári fajták minden évben megjelenjenek a közterületeinken. A másik fontos szempont, hogy évről-évre próbálunk ki új fajtákat is, vizsgáljuk mennyire virulens, hogyan viseli a mikroklímát és a talajt. Amelyik növény beválik, azzal a következő évben tervezünk.
A közterületeinken Bálint Attila környezetvédelmi ügyintéző tervezi a következő évi kiültetést.

HH: Melyik virágfajtából ültetnek legtöbbet egy évben?
L.R: Közel 20.000 tő egynyári virágpalántát ültetünk ki és egyértelműen a hazai fajták élveznek előnyt. A Rudbeckia (kúpvirág), a Celosia (kakastaréj) és a Tagetes (bársonyvirág) több fajtáját is nagyon szeretjük, ahogy ezek a virágok is „jól érzik magukat” nálunk. Talán nem meglepő, hogy személyes kedvencem egy Tagetes-fajta, aminek Dr. Kováts Zoltán növénynemesítő (Csemő díszpolgára) a Csemő nevet adta. Ez egy kénsárga virágú bársonyka, amit a nemesítő tiszteletére, a nevét viselő Virágharang köré minden évben ültetünk.     

HH: Megbecsülik-e a szép környezetet az emberek?
L.R: Idén nyáron, amikor a Virágünnepet (falunap) tartottuk, az esti nagykoncert után a több ezer fős tömeg a Templom térről a Hét vezér térre „vándorolt” a tűzijátékot megnézni. Másnap az első dolgom volt felmérni a „károkat” – meglepődtem, és nagyon boldogan állapítottam meg, hogy egyetlen virág nem sérült, és egyetlen ágyásban sem volt még csak taposás sem.   Szerintem ez sok mindent elmond…

HH: Hogyan tovább? Van-e új cél, új kihívás?
L.R: Felkérést kaptunk a szervezőbizottságtól, hogy a jövő évben képviseljük hazánkat a nemzetközi versenyben. Az értékelési szempontrendszer nyilvános, így már mától minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy méltó módon képviseljük Magyarországot.

A Heti Hírek szerkesztősége és Kedves Olvasóink nevében sok sikert kívánunk Csemőnek!

Fotó: K.Zs.B.T és Bálint Attila
K.Zs.B.T.