Szinte mindenkit meglepett, és sokakat megrendített a vasárnap esti eredmény: kétharmaddal nyert a Fidesz (így térségünk képviselője továbbra is Földi László). Másik nagy döbbenet, hogy a Mi Hazánk is bejutott a parlamentbe… Értékrendem és értelmezésem alapján így két szélsőjobboldali szervezet van a parlamentben, amelyből az egyik a kormányt alakítja.

Rengetegen írtak, telefonáltak szerkesztőségünknek is, és egyre csak azt kérdezték, ez hogy lehet? Természetesen igen részletes, sok területre kiterjedő választ lehet erre adni, de én hadd kezdjem egy egyszerű sport-képpel: ma Magyarországon olyan a választási helyzet, hogy a Fidesznek a győzelemért az atlétika pályán egy kört kell futnia, míg az ellenzéknek tízet…

De a legegyszerűbb megértéshez talán induljunk ki Orbán Viktor győzelmi monológjából! Azt mondta, hogy ilyen győzelemnél illik szerénynek maradni. Hát igen, illett volna…

A pártelnök önelégülten, háta mögött díszletével, az őt feltétel nélkül kiszolgáló pártkatonákkal azt találta mondani, hogy 2010 óta minden lehetséges felállásban képesek legyőzni az ellenzéket. Véletlenül megint igazat mondott, csakhogy nézzünk már ennek az „igazságnak” a háta mögé!

Tény 1:

2010 előtt (2002–2008) a Medgyessy, majd a Gyurcsány kormány 7 éven keresztül adta az időseknek a 13. havi nyugdíjat. 2009-ben Bajnai Gordon a világgazdasági válság miatt felfüggesztette azt. Ekkor jött Orbán Viktor, aki rögtön megígérte, hogy visszaadja a 13. havi nyugdíjat, majd – ha lúd, hát legyen kövér – ráígérte még a 14. havit is. Ezek után persze, hogy „csont nélkül” nyert. Az persze csak hab a tortán, hogy 11 évig átverte a szavazóit, mert csak most, hogy „szorult a hurok” fizette ki a választások előtt pár héttel az első 13. havi nyugdíjat…

Tény 2:

Mit tett Orbán, miután nagyot nyert 2010-ben? Eltörölte az Alkotmányt, helyette az ereszcsatornás képmutató haverjával íratott egy olyan alaptörvényt, amely megtartja ugyan a demokrácia „díszleteit”, de valójában egyeduralmat biztosít. Ezt szolgálja a választói törvény is, ami a győztest szinte automatikusan 2/3-hoz juttatja, de még azzal is bebiztosította magát, hogy átszabta saját érdekei szerint a körzethatárokat, és lehetőséget biztosított egy ellenőrizhetetlen határon túli szavazáshoz. Magához ragadta a „közmédiaként” emlegetett, valójában ma már csak propagandafelületként működtetett csatornákat, irányítása alá vonta a média felügyeletet, saját emberei kezébe került a kereskedelmi TV-k, rádiók, megyei lapok többsége, stb.

Ezek után nem véletlen, hogy a külön-külön induló ellenzéki pártok sem 2014-ben, sem 2018-ban nem tudtak labdába rúgni. Ráadásul folyamatos volt a migráns fenyegetés hangoztatása, amit azok az egyszerű emberek is egy az egyben elhittek, akik soha életükben nem láttak migránst!

Tény 3:

A fentieket felismerve az ellenzék úgy döntött, hogy szövetségre lép. Nehéz „szülés” volt, de csak sikerült. Jobbról-balról a pártok bejöttek annyira középre, amennyi még lehetővé tette az együttműködést. Lebonyolították az előválasztást, majd létrehozták közös programjukat. A kezdeti nehézségek után egyre nőtt a népszerűségük, rengetegen hittek a változást kínáló szövetségben. És nem csak itthon! A lengyelek sem a Fidesszel békemeneteltek, hanem az egységes ellenzék mellett álltak ki! Pontosan ezért is gondolták az elemzők, hogy fej-fej mellett van a Fidesz és az Egységben Magyarországért szövetség.

Csakhogy!

1. Sok ellenzéki szavazó nem értette meg az összegfogás lényegét, és ha a saját körzetében nem az általa preferált párt jelöltje indult, egyszerűen nem ment el szavazni. Ezért is állhatott elő az, hogy lényegesen kevesebb ellenzéki szimpatizáns jelent meg a szavazáson, mint például 2018-ban. És valószínű, ez a „jelenség” juttatta be a Mi Hazánkat is a parlamentbe, hiszen sok – régen Jobbikos szavazó – nem volt hajlandó baloldali jelöltre adni a voksát, inkább behúzta a szélsőjobbos pártot…

2. Az 1800-as évek végén élt Sorel, francia társadalomtudós. Ő azt mondta, hogy a legegyszerűbb befolyásolni, manipulálni egy népet úgy, hogy valamilyen vélt vagy valós veszélyt „belengetve” emelni kell az emberek szorongásszintjét, félelmét, és adni kell nekik ehhez egy egyszerű, könnyen megérthető, mítoszba burkolt választ. Hogy történt most mindez? A Fidesz kitalálta, hogy az ellenzék bele akarja vinni az országot a háborúba, majd a megmentő mítosszal, és a béke és biztonság jelszavakkal csökkentette a szorongásszintet, és „megvette” vele a szavazókat. Ennyire egyszerű! Egyébként ez a soleri elmélet régen is jól működött. Sorel előadását hallgatta annak idején Mussolini és Lenin is… No comment…

Olyan meggyőzően harsogta Orbán és a Fidesz, hogy kimarad a háborúból, hogy nem enged át az országunkon fegyvereket Ukrajnának, hogy sokan a saját szemüknek sem hittek, amikor a híradások az ellenkezőjét bizonyították, mégis erősebb hatást váltott ki a magabiztosan kommunikált hazugság!

De volt itt más típusú félelemkeltés is, ami az egzisztenciára és persze az LMBTQ propagandára vonatkozott…

3. Jól működött a sokféle választási csalás is. Ide sorolható az elképesztő média túlsúly – az ellenzéki politikusok kaptak 5 percet az M1-en! – de a kampány stílusa, a hazugságáradat is minősíthetetlen volt.

„Többször elhangzott már, de nem lehet elégszer elmondani, és nem léphetünk túl rajta az eredmények elemzésénél sem: a rendszerváltás óta biztos, de alighanem még fél évszázadot visszamenve sem találunk ennyire aljas és mocskos és megosztó kampányt Magyarország történelmében.

Egy ideig még azt hihettük, talán a hangnem valamelyest visszafogottabb lesz, a kormány megelégszik a fékevesztett pénzosztással, és a bevett gyurcsányozó panelekkel, az ukrajnai háborúval azonban ez is megváltozott. A független szomszédját lerohanó Vlagyimir Putyint megtagadni nem akaró, a vele üzletelést is bravúrként tálaló kormányfő a kampány végére már ott tartott, hogy „A baloldal vért kínál az embereknek olaj helyett”, erre engedték rá a csahosokat hergelni mindenkit, aki hergelhetőnek tűnt, a stratégia pedig működött határokon belül és túl is. Elég csak azt felidézni, miként esett neki kollégánknak, fenyegette őt és családját Erdélyben a söpredék csak azért, mert be mert számolni a gyanúsan szeméttelepre került szavazólapokról.” – írja jól összegezve a HVG.

Aztán ott volt a mérhetetlen pénzosztás, szavazatvásárlás pénzzel, hússal, stb. Szinte hihetetlen, hogy a rendszerváltás után több mint 30 évvel ezek még előfordulhatnak!

De térjünk vissza Orbán beszédéhez. Bejelenti a győzelmet, szerénységről és Istenről papol… Majd „belerúg” mindenkibe, akit ő ellenségnek tart: Brüsszel, Soros, ellenzéki jelöltek és szavazók, stb. De számomra a legundorítóbb az volt, amikor a megtámadott ország elnökét, a háború szörnyűségeit elszenvedő Zelenszkijt is a szájára vette! Erről az erkölcsi mélységről nincs mit írni… Ha leírnám, hogy mit gondolok, olyan mélyre kellene süllyednem, mint amilyenre Orbán jutott a győzelmi mámorban. Annak a győzelemnek az eufóriájában, melyet nem demokratikus és igazságos rendszerben szerzett meg! Ezt a választást ugyanis a propaganda nyerte meg számára! Szóval büszkének lenni egy olyan nyereségre, melyet folyamatosan „cinkelt kártyákkal” ér el valaki, valójában egyenlő egy beismerő vallomással is: igazságos rendszerben nem győzne! Ezt igazolja az is, hogy nem mer vitára kiállni…

Ugyanakkor az ellenzék is magáénak tudhat némi sikert:

– A népszavazás érvénytelen lett! Számtalan „gyöngyszem” született a szavazólapokon. Ötletesebbnél-ötletesebb hozzászólásokkal és rajzokkal színesítették a választópolgárok az értelmetlen kérdésekre adott érvénytelen voksaikat.

– Valódi előny az ellenzéki szavazóknak, hogy őket nem tudta megvezetni a Fidesz rózsaszín ködben úszó önfényező propagandája! Ők ugyanis tisztában vannak az ország helyzetével, az iszonyatos, 2010 óta duplájára nőtt államadóssággal, az egészségügy, oktatás, gazdaság borzalmas állapotával, a növekvő inflációval… Tehát tudják, hogy mi jön és fel tudnak rá készülni! De mi lesz a sok félrevezetett fidesz-szavazóval, amikor már nem lesz hatósági áras a csirke far-hát, amikor megszűnik a benzin ár stop, stb.

És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy kié az erkölcsi győzelem! Számtalan példát hozhatunk a történelemből, amikor is később derült ki, hogy nem az „ünnepelt vezető” és hangos „alattvalói” képviselték az igazságot, és mentették meg a megvezetett tömeget, hanem éppen azok a kigúnyolt és megalázott emberek, akiknek egyenes maradt a gerince, és akkor is hallatták hangjukat, képviselték a realitást, amikor ez számukra súlyos hátránnyal járt.

Nem véletlen mondják az elemzők, hogy az ellenzék nem eshet szét, meg kell őrizni az összefogást, sőt, fejleszteni kell az együttműködési lehetőségeket, mert koránt sem biztos, hogy 4 évig regnál a következő Orbán-kormány…

K.Zs.B.T.