A díjak átadása előtt Juhász Nándor, az Arany János Kulturális Központ igazgatója a következő laudációkat olvasta fel:
Dr. Székely András. 1947. április 17-én született Nagykőrösön. Szülei fényképészként tevékenykedtek. Gyermekként, pontosabban már 7 éves korától járt a helyi zeneiskolába, ahol kezdetben zongorázni, majd hegedülni tanult. 15 éves korában kiderült, hogy nem csak zongorázni és hegedülni tud, hanem énekelni is. Ezt követően előbb helyi, majd budapesti énektanárhoz járt. Hartyányi Piroska zongoratanárnő kíséretében számtalan városi rendezvényen mutathatta meg tehetségét, illetve a Ki mit tud?-ban is szerepelhetett. A zeneszeretet mellett különösen vonzódott a műszaki dolgokhoz és az orvostudományhoz. 1965-ben tette le az érettségit a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban. Eljött a pályaválasztás, soha nem felejti el énektanára őszinte mondatát: „Andriskám, azt én nem tudom biztosítani, hogy nagy énekes leszel. A művészpálya nagyon rögös, tele buktatókkal. Legyél csak te orvos, mert mellette énekelhetsz, ha akarsz, de ha énekes leszel, akkor nem fogsz tudni gyógyítani”. Ennek ellenére a Zeneakadémiára és az orvosi egyetemre is jelentkezett egyaránt. Végül sikeresen felvételizett a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1973-ban cum laude-val szerezte meg az általános orvosi diplomát. Ezek után sikeresen munkába állhatott a dr. Ruttner főorvos által vezetett szülészet-nőgyógyászati osztályon. Az itt töltött idő alatt nagyon jól érezte magát, rendkívüli, szinte baráti légkör alakult ki. Amikor dr. Ruttner nyugdíjazásával egyidőben a szülészeti osztály megszűnt, azonnal kiemelték városi főorvosnak, majd a rendelőintézet igazgatójának, ám úgy döntött, hogy inkább az eredeti szakmáját választja. 2010-ben történt nyugállományba vonulásáig dr. Vécsei Ferenc főorvos úrral kettesben látták el Nagykőrös és vonzáskörzete nőgyógyászati betegeit és a terhesgondozást. Jelenleg is, immár harmadik éve városunk rendelőintézetében dolgozik. 28 éve él együtt feleségével, dr. Szelei Flóra szemész főorvosnővel. 1971-ben született meg fia, Székely Tamás, aki patológus osztályvezető főorvosként dolgozik. Emellett két unokával büszkélkedhet, a tíz éves Mátéval és a hét éves Olíviával. Amikor csak ideje engedi, hobbijával, vasesztergálással és a gitározással tevékenykedik.
Marsa Éva Heléna és férje, Marsa József. Marsa Éva Heléna 1966-ban született Nagykőrösön, férje Marsa József pedig 1961-ben Szentkirályon, ahonnan 1975-ben kisgyermekként került Nagykőrösre családjával. József eredeti szakmája esztergályos, azonban kazánfűtőként és szabászként is tevékenykedett. Feleségével 25 évig tartó országosan ismert gyermekruha-tervező, -készítő kis- és nagykereskedő vállalkozást folytattak. A nyári időszakban pedig közös kedvencüknek, a földművelésnek szentelték idejüket. Így a szabászat mellett uborkát és zellert is termesztettek saját földjükön. Házasságuk 1984-ben kezdődött, melyből kettő csodálatos gyermek született. Kapcsolatuk egy közös jellemzője, hogy mindig közös vállalkozásban tevékenykedtek. A gyermekruhakészítést, tervezést követően Marsa Éva Heléna sikeresen elvégezte a BGSZC Dobos C. József Vendéglátóipari Szakközépiskolát. Az iskola után 2016. május 12-én családjával megnyitották Nagykőrösön a Vanilia & Gelarto kézműves cukrászdát, ahol kizárólag természetes alapanyagokból készült tortákat, süteményeket és fagylaltokat készítenek. A családi vállalkozásban nem csak a szülők, de egyik fiuk és menyük is részt vesznek. A megnyitás óta a Carpigianni Gelato university bolognai fagylaltakadémia továbbképzésén és francia monodesszert kurzusokon vettek részt. Emellett Olaszországban és Franciaországban gasztroutazásokon is jelen voltak csapatukkal. 2018-ban a „velemi vaníliás gesztenyetortával” jelentkeztek a Magyarország Tortája versenyre, amely a legjobb öt torta között kapott helyet. 2019-ben az év fagylaltja versenyen második helyezést értek el a „sós pisztácia madártej-ricotta mangóval” alkotásukkal. Ebben az évben a régió kiváló fagylaltja díjat szerezték meg az „Őrült szezám” nevezetű fagylaltjukkal, majd 2020. évi Magyarország Tortája versenyen a második helyezést érdemelték ki a „Fenséges fügés manna” nevű csodálatos tortájukkal. Munkájuk során József a cukrászda üzemeltetését, a vendégek kiszolgálását felügyeli, míg Éva a cukrászda szakmai részét végzi és felügyeli. Mottójuk: minőség, innováció, hagyomány. A vendégek kiszolgálása mellett magas minőségű termékekkel, hazai őstermelőktől beszerzett nyersanyagok felhasználásával, a szakma tradicionális és legújabb ismereteinek felhasználásával, elhivatottak a természetes, valódi ízek, a prémium minőségű alapanyagokból készült desszertek, torták és fagylaltok iránt.
Péntek Imre és felesége, Péntekné Szilágyi Aranka. Péntek Imre 1949-ben született Szarvason, míg felesége 1952-ben Dévaványán, és itt élt 19 éves koráig. Mind a ketten az 1970-es években kerültek Nagykőrösre, mikor is az Arany János Gimnázium tanárai lettek. Városunk mind a két fél számára szeretetteljes volt a természethez való közelségével és patinás épületeivel. Péntekné Szilágyi Aranka Nagykőrösre kerülésekor kollégái között volt egy fiatal úriember, aki véletlenül mindig ott termett mellette, amikor segítségre és támogatásra volt szüksége. Tőle kapta az iskola, a város megismeréséhez és a magánéletében is a legtöbb segítséget. Három év múlva ez a bizonyos személy lett a férje, Péntek Imre személyében. Már tanulmányai során is folyamatosan végzett tudományos kutatómunkákat. Az 1981/82-es tanévben munka mellett a Magyar Tudományos Akadémia alföldi földrajzi kutatóintézete által meghirdetett kutatói ösztöndíjat sikerült nyernie. Majd 1996-ban geológiai földtudomány szakos tanári diplomát szerzett. Ezt követően 1996-tól 2001-ig tanított félállásban továbbra is a gimnáziumban és félállásban a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán, Nagykőrösön. Péntek Imre középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A szegedi egyetemi évek után 1971-től a nagykőrösi gimnázium matematika-fizika tanára lett. Ezt követően 2000-ben Debrecenben informatika tanár végzettséget szerzett. Fiatal tanárként sok segítséget kapott a kollégáitól, amelyeket évtizedek után igyekezett továbbadni a fiatal generációnak. Munkája során a gimnázium esti tagozatán is taníthatott, amely számára egy teljesen más, de érdekes feladatnak ígérkezett. Kérdezz jól és nagyszerű válaszokat kapsz – vallotta. Ez mind a természet titkainak kifürkészésére, mind pedig azok átadására igaz. Nyugdíjba vonulása után még négy évig óraadóként tevékenykedett és pedagógiai pályázatokon is részt vett. Ezek közé sorolhatjuk a Nagykőrös város pedagógiai pályázatát, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének pályázatát és a Magyar Tudományos Akadémia pedagógus-kutató pályadíjat is. Ezek mellett pályafutása során több kitüntetésben is részesült, mint például a Pedagógus Szolgálatért Emlékérem, és a Bánóczy Endre Pedagógus-díj. Tanítványaikat mindig próbálták az egyéni tanulmányi előre haladásukban segíteni. Az igényes gondolkodást, a jelenségek okainak feltárását, illetve azok készségét igyekeztek kialakítani tanítványaikban. Fontos feladatnak tartották a tehetséggondozást, a tantárgyi versenyeztetést, így több tanítványuk is kiemelkedő eredményt ért el országos tanulmányi versenyeken.
Turi György. 1944-ben Nagykátán, négygyermekes családban született. A megélhetéshez a család minden tagjának részt kellett vennie a napi munkákban. Ezért gyermekként megtanulta, hogy a sikerhez szorgalom és kitartás kell. Ezek a tulajdonságok egész életét jellemezték. Felnőttként iratkozott be a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola nappali tagozatára, ahol közlekedési üzemmérnökként végzett. Munka mellett folyamatosan képezte magát, a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett, majd ugyanezen az egyetemen operációkutatást tanult. Ezt követően négy évig az Open University Business School menedzserképző szakán tanult angol-szász vezetéselméletet. Az egyetemeken szerzett tudást jól hasznosította a munkájában és címzetes főiskolai tanárként a felsőfokú oktatásban is. 1969-ben költözött Nagykőrösre. Több mint 50 éve él ebben a városban. Ide költözése után a Volán Tömegáru Fuvarozó Vállalatnál helyezkedett el, ahol 1973-tól tizenhét évig volt üzemigazgató. Ezt követően vállalkozásba kezdett, melynek során magán és társasvállalkozást alapított, ahol mezőgazdasági gépeket gyártottak, és gyártanak jelenleg is. Átlagosan 85-100 kőrösi családnak biztosítanak munkát és megélhetést. Több cikluson át volt a Dél-Pest megyei Gépipari Tudományos Egyesület elnöke és az országos elnökség tagja. Több műszaki, vállalatvezetési és gazdálkodással összefüggő tanulmányt készített és publikált. 1994-től három cikluson át volt a szocialista párt helyi szervezetének elnöke és az országos választmány tagja. Politikusként mindig a város érdekeit tartotta fontosnak, a megoldás érdekében a pártok közti együttműködést kereste. Sokat tett azért, hogy a kormány tagjai, a döntéshozók, a városfejlesztő pályázatokat megismerjék, és azokat támogassák. A fiatalok képzését kiemelten támogatta. Az általa vezetett Volán vállalat a szakmunkásképzés legnagyobb bázisa volt a városban. Húsz év alatt több ezer fiatal tanult itt autószerelő, esztergályos és lakatos szakmát. Évtizedes munkakapcsolata volt a kecskeméti főiskolával és a gödöllői egyetemmel, ahol előadásokat tartott, hallgatók részére egyéni és csoportos gyakorlati képzést szervezett. Külső konzulensként sok végzős hallgatónak segített a diplomamunkáinak elkészítésében. Munkáját a kecskeméti főiskola címzetes főiskolai tanári címmel ismerte el. 52 évi munkaviszony után 74 évesen hagyta abba a napi rendszerességű aktív vállalati munkát. Kapcsolata a vállalkozásokkal véglegesen nem szűnt meg, hiszen felkérés alapján részt vesz termelési, vállalatirányítási, minőségirányítási projektek kidolgozásában egyaránt. Idejének legnagyobb részét családjával, gyermekeivel, saját és élettársának unokáival tölti. Szabadidejében utazik, kertészkedik, és borászkodik.
A díjazottaknak szeretettel gratulálunk!
szerkesztőség
