A probléma kézzelfogható bemutatására Köteles Lajos egy gyakorlatias tanácsot is megosztott a követőivel: javasolta, hogy mindenki, aki hasonlót tapasztal, tekerje le a csaptelep végén található szűrőt. Ő maga is így tett, az elrettentő eredményről készült fényképeket pedig bizonyítékként mellékelte a posztjához. Az első felvételen jól látható, hogy a leszerelt perlátor fémszitáját sötétbarna, rozsdaszerű, darabos lerakódások borítják, míg a második fotón egy sűrű, sárgásbarna, iszapszerű réteg figyelhető meg, amely szinte teljesen eltömítette a szűrőbetét hálóját.
A tiszás aktivista – aki szakmai hátterét tekintve korábban a polgári védelem kirendeltség vezetőjeként is dolgozott – úgy véli, a jelenség mögött az állhat, hogy az új tisztítórendszer a várt pozitív hatás helyett egyre jobban oldja le a régi csőfalakról a korábbi lerakódásokat, és ez a szennyeződés jut el a fogyasztók csapjaihoz. Ez a tapasztalat azonban éles ellentmondásban áll a hivatalos szervek kommunikációjával. Köteles Lajos sérelmezi, hogy miközben a polgármester és a Bácsvíz Zrt. felelős vezetői folyamatosan azt állítják, hogy minden rendben van a városi vezetékes vízzel, a valóság és a csapokból kinyerhető szűrők állapota teljesen mást mutat.
A kialakult helyzet miatt a helyi lakosság jelentős része a mai napig bizalmatlan a hálózati vízzel szemben, és inkább komoly anyagi ráfordítással, palackozott ásványvizeket vásárol a háztartásokba. Mivel a tavalyi év hasonló időszakában már volt egy nagyobb hullámokat verő vízkrízis a városban, a fogyasztók türelme láthatóan elfogyott. A bejegyzés végén feltett költői kérdés – miszerint még meddig kell tűrniük, hogy megfelelő minőségű ivóvíz folyjon a csapokból – jól mutatja, hogy az érintettek tényleges megoldást várnak a szolgáltatótól és a városvezetéstől.
Vizslató
