Igen, tavaly az aszály jelentett problémát, idén pedig az Unió piacán megjelenő olcsó ukrán mezőgazdasági termékek okoznak nehézségeket.

Emlékezzünk, már lassan húsz éve vagyunk Európai Uniós tagok, és az onnan jövő támogatásokat nem használtuk ki. Ezekből a támogatásokból víztározókat lehetett volna építeni, hogy öntözni lehessen a termést.

Az ukrán konkurencia, mely olcsó mezőgazdasági termékekben mutatkozott meg, váratlan piaci nehézségeket okozott a magyar gazdáknak. Hazánkban szokás, hogy a magyar termelők mindig az állami beavatkozásra várnak, hogy az kisegítse őket.

Ez azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság a versenytől teljesen elszokott, és az olcsó ukrán termékek nagy gondot jelentenek a magyar drágán termelő mezőgazdaságnak.

Nekünk, fogyasztóknak lehet, hogy szerencsénk van, mert az olcsó ukrán búza mérsékelheti a kenyér és egyéb gabonatermékek árát. A magyar mezőgazdaság az elmulasztott lehetőségek világa, és egy váratlan versenytárs hamar zavarba hozza az állami támogatásra ácsingózó magyar termelőket.

A magyar termelők, akik elszoktak a konkurenciától, az olcsó ukrán termékek alacsony minőségére hivatkoznak, holott ez alaptalan. Ráadásul olcsóbban termelnek, mint mi.

A magyar agrárium hozzászokott ahhoz, hogy az állambácsi fogja a kezét, minden adódó problémából kisegíti, kivezeti őket. Ez egyfajta elkényelmesedéshez vezetett. Az elmulasztott lehetőségek keményen visszaütnek, ha egy váratlan versenytárs, jelen esetben Ukrajna színre lép.

A magyar termelők részéről hamis magyarázatokban nincs hiány, melyet maguk a termelők is elhisznek, hiszen ők úgymond hibátlanul dolgoznak, és minden lehetőséget kihasználnak.

Látható tehát, hogy a magyar agrárium nem ismeri be gyengeségeit, és mindig másra mutogat. Az igencsak elgondolkoztató, hogy a magyar termelőknél, például a lenézett ukrán termelők olcsóbban állítják elő a termékeket, ugyanolyan, vagy jobb minőségben. Az olcsó ukrán mezőgazdasági termékekkel a hazai állattartók is jól járnak, hiszen nem termett elég kukorica az aszály miatt itthon.

A termékszerkezet-váltás is megoldásra vár, és a szabadtéri gazdálkodás helyett üvegházi, fóliás kertészetre lenne szükség. Az külön előnye a magyar mezőgazdaságnak, hogy itt, a Kárpát-medencében az ezek fűtésére alkalmas termálvízzel jól állunk.

Fejleszteni kellene az időjárástól részben független fóliás termelőrendszereket, és mindemellett vízcsepegtető berendezéseket kellene telepíteni országszerte annak érdekében, hogy a vízhiányt pótoljuk.

Szomorú az egészben az, hogy ezeket a gondolatokat az olcsó ukrán termékek hozták felszínre, az elkényelmesedő, és mindig állami támogatásra váró gazdákban.

Az ukrán konkurencia, mely a mezőgazdasági termékekben nyilvánult meg, elgondolkodtatta a magyar mezőgazdasági termelőket is a tekintetben, hogy nem lehet mindig az állami beavatkozásra és segítségre várni.

Összegezve, az ukrán konkurencia komoly és váratlan piaci nehézséget okozott a magyar termelőknek, és rádöbbentette őket arra, hogy van még mit tenniük, hogy nemzetközi szinten is megállják a helyüket.

Persze nemcsak nemzetközi szinten kellene megállni a helyüket, hanem a magyar feldolgozóiparnak is ki kellene elégíteni az igényeit jó minőségű és mennyiségű mezőgazdasági termékekkel. Gondolunk itt a konzerviparra és a hűtőiparra.

Ezek az iparágak feldolgozzák a mezőgazdasági termékeket, és persze a feldolgozás során tartósítják is azokat, melyet csak jó minőségű termékekkel lehet hibátlanul megvalósítani. A tartósítással az eladási lehetőségek növekednek az idő szempontjából, hiszen ezeket az árukat nem a megtermelésükkor kell a tartósítás után eladni.

Az is tény, hogy a feldolgozott és tartósított élelmiszerek keresettebbek ma már, mint a szezonban megtermelt friss zöldségfélék és gyümölcsök.

A tartósítás, mint olyan a háziasszonyoknak jelent könnyebbséget, hiszen a tartósított terméket gyorsabban tudják konyhakésszé tenni, és azt feltálalni.

Igen, rohanó világunk ezeket az igényeket támasztotta a tartósítóiparral szemben, amely a mezőgazdasági termelésre is az újabb minőségi szempontok miatt kihat.

Van tehát mit tenni a mezőgazdasági szakembereknek, hogy megfeleljenek a hazai fogyasztói és tartósítóipari igényeknek.

ábrahám