A gazdasági növekedés, mint tudjuk a természeti környezet pusztításával, továbbá a környezet túlterhelésével jár. Különösen jól látszik ez az akkumulátorgyárak telepítése esetében.

A régi beidegződésről, azaz a növekedésmániáról le kell majd szoknia a hatalomnak, és így a költségvetés is reálisabban tervezhető. A növekedést a gazdaság mai irányítói túlértékelik, hiszen ellehetetlenül emiatt az egyensúlyra való törekvés, de még a deficitcsökkentés is. Figyelembe kell venni azt a költségvetés tervezésekor, hogy a magas energiaárak nem teszik lehetővé a gazdaság fellendítését. Ha ezt belátná az irányítói hatalom, akkor az infláció is mérséklődne, és a deficit csökkentésének is jót tenne.

Ma a gazdaságirányítók tévképzete az, hogy ha nincs növekedés, akkor tulajdonképpen minden ellehetetlenül a gazdaságban, többek között a deficitcsökkentés is. Be kellene látni, hogy az egyensúlyra való törekvés és a deficitcsökkentés nem a gazdaság növekedése miatt következik be. A magyar átlagember a GDP-t nem tudja értékelni.

Varga Mihály pénzügyminiszter a kifejtettek ellenére még mindig a gazdaságnövekedést hajszolja. Érzékelhető, hogy a költségvetés összeállításakor ő még mindig töretlenül derülátó, pedig az úgynevezett kincstári optimizmus jelen esetben megalapozatlan.

Ha a magyar gazdaság visszaesésben van, és ez köztudott, akkor nem lehet GDP-növekedéssel számolni. Az akkumulátorgyárak kapcsán bebizonyosodott, hogy a növekedésmániáról a gazdaság irányítóinak le kellene szoknia. Reálisabban kellene tervezni a költségvetést, és mint a fentiekben kifejtettük, be kellene látni, hogy a magas energiaárak miatt nem képes a gazdaság fellendítésére, nem beszélve arról, hogy mérsékelni kellene az inflációt, és a deficit leszorítását is.

A 2024-es költségvetést igen csak korán kezdte el tervezni a hatalom, mely így számításon kívül hagyta a várható gazdasági környezet változását.

Jelenleg Magyarországon igen magas az infláció, hiszen az Európai Unió huszonhét tagállama közül ezzel az „eredménnyel” az utolsó előtti helyen vagyunk, csak Bulgáriát előzzük meg.

Az régi törvényszerűség, ha a költségvetést rosszul tervezik, akkor az bizony súlyos kihatással van az adott ország gazdaságára. Magyarország esetében jelenleg a háborús helyzetre hivatkozva, amelyben mi nem is veszünk részt, úgynevezett biztonsági költségvetést készítettek a pénzügyminiszter szerint, mely túlzott óvatosságra utal.

Nem jól van ez így, hiszen az idei költségvetést is számtalanszor módosítani kellett, viszont a jövő évi költségvetés tervezése túl korán kezdődött. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben, mely környezetünket jellemzi, nem lehet ilyen optimálisan, előre tervezni, mert annak mindig nagy csalódás a vége.

Figyelembe kellene venni a környezet gazdasági helyzetét, és le kellene mondani a tervezéskor az úgynevezett kincstári optimizmusról.

Ha a költségvetést pontosan és reálisan tervezik, akkor nem érheti nagy csalódás az illető országot a költségvetés időtartama alatt.

A mai nemzetközi helyzet és az ezzel járó politikai feszültségek azt mondják, hogy nem kellene a költségvetést ilyen korán tervezni, mert a világ helyzete naponta változik, amit figyelembe kellene venni, mert nem tud olyan gyorsan, rugalmasan reagálni a gazdaság a történésekre.

Annak ellenére, hogy az átlagember nem érzi közvetlenül a költségvetés hatásait, mégis nagyon fontos a költségvetés helyes tervezése, és annak realitása, mert az mindennapjainkra kihat.

ábrahám