Mindenesetre nagyon furcsa, hogy két olyan ember kerül egymással szembe, akik vitathatatlanul szakértőknek számítanak ezen a téren.

A magyar infláció csak lassan csökken és úgy gondolják a szakértők, hogy az év végére egyszámjegyű lesz. Azt persze kimondhatjuk már most is, hogy a csökkenés végén még mindig messze leszünk az európai inflációs rátától, tehát Európában Európa Bajnokok leszünk az infláció tekintetében.

Az persze igaz, hogy az infláció lassan csökkenő tendenciát mutat hazánkban is, de a csökkenés mértéke sok kívánnivalót hagy még maga után.

A csökkenés ellenére a hazai infláció mértéke még mindig kétszerese az Euró-zónáénak. Ez nem jó, és persze nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy az ilyen mértékű infláció rombolja a magyar gazdaságot.

Az vitathatatlan, hogy az infláció lassan idehaza is csökken, és még nagyon messze vagyunk az elfogadható két-három százalékos értéktől.

A forint is gyengül, és a pénzromlásnak jelenleg semmiféle kormányzati akadálya nincsen, azaz a kormányzat tehetetlen a pénzromlást illetően.

Surányi György szerint a Magyar Nemzeti Bank a hibás, mert nem szabott gátat az inflációnak. Szerinte óriásit hibázott a Magyar Nemzeti Bank akkor is, amikor majd egy évvel ezelőtt leállította a kamatemelést tizenhárom százalékon, és ezt azonnal követte a forint összeomlása.

A magyar gazdasági környezetet amúgy is közeli háború sújtja, az energiaválságról már nem is beszélve.

Azt is tudjuk, hogy európai viszonylatban a magyar gazdaság nem eléggé hatékony, és energiaválsággal sújtott.

Az energiát kénytelenek vagyunk Keletről importálni, és ilyen viszonylatban Oroszországtól függünk, és nemcsak az energiát illetően, hanem politikailag is.

Hogy a baj ne járjon egyedül, a gazdaságpolitika sem úgy alakult, hogy az csökkentette volna az inflációt, nem beszélve a forint gyengüléséről.

Hiába nyilatkoznak kormánykörökben úgy, hogy gyomrost kapott az infláció, ez nem igaz, és az tovább rombolja a magyar gazdaságot, és kiszámíthatatlanná teszi a jövőt.

Az USA-ban is van infláció, de ott megvalósították az úgynevezett soft landingot, azaz a puha landolást, a pénzügyek tekintetében, ami elsősorban az infláció féken tartását jelenti.

Az USA-ban – mondjuk ki – úgy sikerült megfékezni az inflációt, hogy az USA gazdasága nem került recesszióba.

Felvetődik a kérdés, Magyarországon mi hozhatja el a pénzügyi stabilitást? Ebben segíthet, mármint az áremelés legyőzésében a verseny erősítése, a korrupció letörése, és persze az állami adók csökkentése is.

Ezenkívül az államnak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a költségvetési- és árfolyampolitika stabil legyen.

Szakértők szerint, mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, a forint árfolyampolitikai ingadozását úgy tudjuk kiküszöbölni, ha mi is rátérünk, magyarok, az euró használatának bevezetésére.

Ezenkívül le kell törni a korrupciót, mely a magyar gazdaságban sajnos népi játékká vált, aki teheti, űzi.

Reméljük, hogy ezeket a problémákat a jelenlegi állampárt, azaz a Fidesz vezetői is látják, és tesznek annak érdekében, hogy a helyzet stabilizálódjon.

Emlékezzünk csak, 1946-ban a pengő omlott össze, de azóta a forint, 1946. augusztus elseje óta stabilan tartja a frontot.

A magyar gazdaságban a versenyt kell erősíteni, és a kartellezést kell megszüntetni, és ideje lenne már az eurót is bevezetni, hiszen az Európai Unió teljesjogú tagjai vagyunk, ami feljogosít minket, magyarokat arra, hogy fizetőeszközül az eurót használjuk.

A horvátok ezt már felismerték, és meg is oldották, s azóta is stabil a gazdaságuk. Igen, az euró, mint fizetőeszköz, egy országban stabilizálja a gazdaságot, mert több országtól függ az értéke, míg a forint magyar viszonylatban az euróhoz képest védtelennek mutatkozik.

Nem jelenti a magyar szuverenitás csökkenését az, ha a forint helyett bevezetjük az eurót.

Ma még a helyzet nyitott, hiszen nincs döntés ebben az ügyben, de sokáig nem lehet várni, mert annak tragikus következményei lesznek a magyar gazdaságra nézve.

ábrahám