A véradás évtizedek óta az egyik legközvetlenebb és legfontosabb módja annak, hogy másokon segítsünk. A statisztikai hírek szerint egyetlen véradás három ember életét is megmentheti. A plazmaadás pedig ugyancsak egy társadalmi felelősségvállalás, és ennek a két tevékenységnek szoros kapcsolata is van. Mutatjuk hogyan és miért!

Ha véradásra készülünk

Ha plazmaadó hősként véradásra készülünk, akkor oda kell figyelnünk, hogy mennyi idő telhet el a két esemény között. A plazmaadás után három napot kell várnunk, és csak ennek letelte után mehetünk vért adni. Ha pedig véradáson voltunk, akkor utána 14 napot kell várnunk, mire ismét mehetünk ferezisre.

Ne feledjük, hogy ezek a szabályok elsősorban a mi érdekeinket szolgálják. Bár mindkét folyamat szigorúan ellenőrzött és teljes mértékben biztonságos, a szervezetünknek akkor is szüksége van utána regenerációra.

A plazmaadást követően sokkal hamarabb helyre tud állni az egyensúlyi állapot, mivel a plazma legnagyobb része vízből áll, aminek pótlását a folyadékbevitellel tudjuk hatékonyan támogatni. Ezért van az, hogy a ferezis után három nappal már mehetünk is vért adni.

A véradás azonban jobban megviseli a testünket, a benne lévő számos alkotóelem pótlása több időt vesz igénybe, ezért is kell többet, legalább tizennégy napot várnunk, mire ismét mehetünk plazmát adni.

Kötelező véradás

Aki plazmaadásra jelentkezik, tájékoztatást kap arról is, hogy a Magyarországon érvényben lévő jogszabályok szerint az első ferezist követő 180 napon belül kötelező részt vennie teljes véradáson is, ezzel biztosítva a hazai vérkészlet stabilitását.

Ezt követően is a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes véradáson is meg kell jelenniük.

A véradásra több helyszínen is lehetőség nyílik. Így a területi vagy helyi vérellátónál, az általuk szervezett eseményeken, vagy a Plazma Centerekben is részt vehetünk a kötelezően elírt vagy önkéntesen vállalt teljes véradáson.

Mi történik a szervezetben véradás után?

A vér egy nagyon összetett anyag. Leegyszerűsítve vörösvérsejtekből, fehérvérsejtekből, vérlemezkékből és plazmából áll. A véradás során kb 450 ml vért vesznek le tőlünk, amit a szervezet megérez, hiszen minden alkotóelem más és más időtartam alatt képes újratermelődni, ezért a regeneráció ideje is elnyúlik - a plazmaadáshoz képest legalábbis mindenképp. 

A vérplazma tud a legrövidebb idő alatt pótlódni, hiszen egy-két nap is elegendő hozzá. A vörösvértesteknek azonban akár 4-6 hétre is szüksége lehet. A vörösvértesteket a csontvelő termeli, és idő kell hozzá, mire a normális szintet újra eléri a mennyiségük. A vérlemezkék pótlása a plazmához hasonlóan gyorsan, néhány nap alatt megtörténik, viszont a normális hemoglobin szint elérése hosszabb folyamat lehet.

Ezért is van az, hogy teljes véradáson jóval kevesebbszer vehetünk részt egy évben, mint plazmaadáson. Mindkét tevékenységre igaz azonban, hogy a segítségnyújtás és életmentés legnemesebb tettei közé tartoznak.