Nemrég olvashattuk az újságokban, hogy a kitartóan csak magyar játékosokat foglalkoztató Paks, a felcsúti Puskás Akadémia nevével – mondhatjuk most már – visszaélő Akadémiát fogadta a labdarúgó NB I-ben.

Sajnos kimondhatjuk, hogy a Puskás Akadémia néven emlegetett kedvenc kormány- és miniszterelnöki csapatnak csupán a nevében szerepel az akadémia elnevezés, jellemzőbb lenne rá, persze Puskás neve nélkül, a labdarúgó általános iskola név.

Az már csak hab a tortán, hogy a pénzben fürösztött, kormányzati szinten is illetékes fociberkekben Puskás Akadémia néven nevezett csapat immáron – fennállása óta – nyolcvanmilliárd (!) forintos támogatást kapott, ilyen-olyan pénzcsatornákon.

Emlékezzünk csak, Paks már ez év augusztusában is komoly csapást mért a miniszterelnök kedvenc csapatára, a Felcsútra, amikor megalázó hat-egyes verést mért rá.

Bár most a Paks hazai pályán nem tarolt, csak négy-egyre nyert, de azért a szakmai köröknek, meg az átlagszurkolónak is elég sokat mond, hiszen ez a drága pénzen működtetett „akadémiák” óriási csődje.

A legnagyobb baj az, hogy úgymond nincs idő és hely az utánpótlásnevelésre, mert leigazolt külföldi játékosokkal azonnal eredményt akarnak elérni az OTP labdarúgó NB I-ben az akadémisták.

Persze, ne menjünk messzire, mert annak ellenére, hogy a Paks kétszer is ilyen csúnyán megverte az akadémistákat, sok mindent elárul a bajnokságról az, hogy a Felcsút a második helyen áll a tabellán. Ez árulkodik a magyar NB I-es bajnokság színvonaláról is.

A másik kedvenc, a Felcsúthoz földrajzilag közeleső Fehérvár is kikapott a Ferencvárostól. Ami természetesen nem volt meglepetés, mert a Ferencváros vezeti a tabellát a labdarúgó NB I-ben.

Az országosan népszerű és nagy múltú Fradinál viszont más bajok vannak, hiszen a Ferencváros vezetése kénytelen volt hivatalos úton közölni azt, hogy az Üllői úti stadionban mostantól már más rendszabályok vonatkoznak az úgynevezett családi szektorban ülőkre, mint a többiekre.

A Fehérvár elleni bajnoki mérkőzésen már nem volt megengedett az „oda nem illő beszéd és viselkedés”. Igen, az FTC szurkolói kemény magjával mindig is baj volt, gondoljunk csak az obszcén, ocsmány káromkodásra, a kötekedő, agresszív és fenyegető, ezáltal megbotránkoztató megnyilvánulásokra, melyek immár külföldön is gyakorlattá váltak.

Arról már nem is beszélve, ha egy szurkoló apa elviszi az általános iskoláskorú gyermekét a meccsre, ott nem éppen példamutató magatartást lát a gyerek a szurkoló felnőttek részéről.

Az FTC vezetésének intézkedése feltételezi azt, hogy a szabályokat be nem tartó szurkolót a családi szektorból a biztonsági személyzet kivezetheti.

Ezt az intézkedést persze beárnyékolja az, hogy pár széksorral arrébb a családi szektortól, már büntetlenül lehet trágárkodni, fenyegető magatartást tanúsítani, és rasszista módon huhogni.

Szóval, baj van a magyar focival, úgy az utánpótlásnevelést, mint a nézők, szurkolók viselkedését illetően.

Azt gondolom, a cikk címében felvetett kérdés reális, hiszen nem jó úton járunk a magyar focit illetően, és más ügyekben se, melyek együttesen rossz hírünket keltik a világban.

ábrahám