A válás csúnya volt, hiszen a hat éve ott dolgozó edző mindössze harminc percet kapott arra, hogy összecsomagoljon, ráadásul a klub részéről a rendelkezésére bocsátott személyautótól is meg kellett válnia.

Végül is biztonsági őrök kíséretében hagyta el Felcsútot az edző, valószínűleg azért, hogy egyrészt biztosak legyenek a távozásában, másrészt pedig azért, hogy semmit se vigyen magával azon felül, amit engedélyeztek neki.

Alsó hangon ez a felcsúti nagy kaland hatvan milliárd forintjába került az adófizetőknek, mely átszámolva tíz Lánchíd rekonstrukciójához lett volna elég. Legalább is annak az összegnek a tekintetében, melyet a magyar kormány ígér a fővárosnak a lánchídi rekonstrukció végrehajtásához.

A felcsúti akadémia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen az eredmény fontosabb volt, mint a tehetségek nevelése, és ezért az akadémia NB I-ben szereplő csapata profikkal volt feltöltve, értsd alatta, hogy olyanokkal, akik kemény forintokért produkálták magukat a focipályán, és ráadásul zömében külföldiek voltak.
Pedig nem így indult a dolog, hiszen az edző karrierje úgy kezdődött, hogy jó ideig a Felcsúton lakó miniszterelnök személyi edzőjeként tevékenykedett. Ezután már egyenes út vezetett a labdarúgó akadémia főigazgatói, főedzői székébe.
A klub egyébként az edzői távozást saját honlapján úgy jelentette, hogy még az edző nevét sem írta le. Most e kis cikkünkben mi sem tesszük. Hiszen még a honlap impresszumából is kiiktatták a nevét. Úgy tettek, mintha nem is lett volna soha a klubnál. Ő is úgy járt, mint a miniszterelnök néhány kollégiumi szobatársa, vagy olyan alkalmazottja, aki – vélhetőleg – a fejére nőtt. A valódi okát az edző kirúgásának biztosan nem tudjuk, annak okát a fenti sorokban mi magunk így vélelmeztük.
Tegyük hozzá, az ő hiányuk sem okozott semmiféle problémát, mint ahogy a felcsúti edző távozása sem az ottani labdarúgó akadémiának, sőt még a magyar labdarúgásnak sem.
Megállapíthatjuk, hogy a pénzköltésben, legalább is, ami a labdarúgást illeti, nincsenek normák, vagy ésszerű határok.

A felcsúti labdarúgó akadémiát egyébként Puskás Akadémiának hívják, de jellemzőbb lenne, ha nevet változtatna az akadémia, és ezentúl csak suskás akadémia nevet használna.

De a focit, s különösen az akadémia mérkőzéseit még a koronavírus-fertőzés is elkerüli, legalább is úgy tűnik a média híradásai alapján.
Visszatérve a kegyvesztett főigazgató-főedzőre, aki az ottani labdarúgás kegyeltje volt, nagyot bukott, amikor megváltak tőle, de inkább nevezzük ezt kirúgásnak. Még annyi sem adatott meg neki, hogy a klub történetében legalább a neve maradt volna fenn.

Lehet, hogy így kell példát statuálni a labdarúgásban ezentúl? Talán még a TAO-pénzek jogszerűtlen elköltésekor is?

ábrahám