A szolgáltatásaival valóban „városi stranddá” avanzsált fürdő létrejöttének nehézkes előzményeit érintettük egy hete.
A megvalósulásban jelentős szerepe volt a Csap-utca város felöli szélén, 1924-ben fúrt két „ártézi” kútnak. Ugyanis az 560 méterről feltörő, 32 fokos víz, valamint a mellette fúrt 120 méteres kút hidegvize kielégítette a tervezett strand vízigényét. Tehát a víz meglett volna. Ezért kínálta magát a helyszín, az akkori Horthy Miklós – ma Ceglédi – út menti, mintegy másfélholdas, beépítetlen terület. 1926-ban a város megvette a valójában „ősgyepet”, és megkezdődött az előkészítő munka: tervezés, és az engedélyek beszerzése. Azonban az aktatologatás akkor is ismert volt!

1927 tavaszán szerződtek ugyan a Magyar Magas - és Mélyépítő Rt.-vel az „Ártézi-strand fürdő” kivitelezésére: 50x25 méteres versenymedence, és 1000 személy kiszolgálásra alkalmas épületek elkészítésére, ám az engedélyek hiánya miatt a munkakezdés halasztódik. A potenciális vállalkozó pedig újabb előleget követelt, mert a megrendelő késik az engedélyekkel!
Újabb fordulat: 1929-ben a szerződést felbontja a város…

1930. májusi közgyűlésen dr. Fodor Lajos, az ipari bizottság elnöke beszámol közeli tapasztalatairól, melyeket az Alföld korszerű strandjain látott. Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Sarkad, Szarvas fürdői nagyon népszerűek!
Erre alapozódott a Nagykőrösi Híradó egy évvel későbbi, május 17-i, „Nagykőrös-fürdőváros” című írása: „Az igaz, hogy az utcákon fűrészelni lehet a levegőben a port, de azért fürdőváros vagyunk! Tessék mutatni itt a környéken olyan várost, ahol két strandfürdő is van. Most építik rövidesen a Horthy Miklós út új csodáját, az ártézi strandfürdőt, részvénytársasági alapon…
Két fürdőnk lesz hát, sőt a gőzfürdővel együtt három. Szóval igaz, hogy fürdőváros vagyunk! Mindenki úgy fürödhet, ahogy neki tetszik.”
Lassan az építés fedezete is összejött. Az év elején megalakult a Nagykőrösi Városfejlesztő Rt. a városban működő négy pénzintézet – Népbank, Kereskedelmi Bank, Közgazdasági Bank, és a Községi Takarékpénztár – valamint a város szövetségében.  A négy pénzintézet együttesen 50.000 pengőt ad, a város apportként biztosítja a területet, és a két kutat. Az Rt. vállalja az építést, és 30 évre a strand működtetését.
Tehát látszólag nincs akadálya a munka érdemleges beindításának, de a hatóságok mindig találnak valamit… Utoljára a pénzügy aggályoskodik az Rt. megállapítása körül. Keveslik az alaptőkét, és nehezményezik, hogy miért nem egyedül a város csinálja? Ha már tényleg nyereséges vállalkozásról van szó.
Nem kell sokat várni, hogy kiderüljön, szó nincs nyereséges vállalkozásról! Hiszen már a második évtől kezdve van veszteség, amit az Rt-nek fedezni kell. No, de ne szaladjunk ennyire előre az időben.

1931-ben felgyorsultak az események. Januárban aláírták Szarvas György helyi építési vállalkozóval a kivitelezési szerződést, és tavasszal kezdetét vette a munka!  Oly annyira, hogy július 19-én sor kerülhetett az ünnepélyes megnyitóra, mely valóban példátlanul elegánsra sikeredett.
Természetesen jelen volt a városvezetés Dezső Kázmér polgármesterrel az élen! A két kormányfőtacsásos – Beretvás Károly, inárcsi Farkas Ferenc – a négy bankigazgató – dr. inárcsi Farkas László, Fehér Dezső, dr. Jalsoviczky László, Tiszavári Dezső – és többi helyi potentátúm.
A nem mindennapi eseményt jelezte, hogy az avatóbeszédet dr. Homonnay Tivadar kultuszminiszter mondta, gróf Ráday Mihály országgyűlési képviselő, Komjádi Béla Úszószövetségi alelnök, ifjú Horthy Miklós társelnök, dr. Preszly Elemér megyei főispán, és dr. Bárány István úszó-olimpiai bajnok jelenlétében.

Az avatási ceremónia, és az átadás után úszóversenyre került sor a meghívott fővárosi és szegedi versenyzőkkel. A helyiek másnap jutottak szóhoz. Az utóbbiak néhány eredménye.
50 méteres gyermek gyorsúszás: 1. Grósz Emil; 2. Dezső Pál; 3. Rétsági Oszkár. 50 méteres leány-mell: 1. Kovács Boriska; 2. Fischer Rózsi.
100 m.-es fiú mell: 1. Bazsó Lajos; 2. Szabó Gyula; 3. Mogyorósi László.
100 m.-es fiú gyors: 1. Velkey Dezső; 2. Visontay László; 3. Hoffer István.
„Old Boy” 50 m.-es: 1. dr. Csutorás Sándor; 2. dr. Nádas Sándor; 3. dr. Kovács Zsigmond.

1932 évelején az Rt. beszámolt róla, hogy az első, csonka évben 13.500 vendége volt a strandnak, több mint 10.000 pengő bevétellel!
Az új évadra sikerült a MÁV-val megállapodni az 50 %-os kedvezményről Cegléd-Nagykőrös; Kiskunfélegyháza- Kecskemét-Nagykőrös viszonylatban.
Nagy eredménynek ígérkezett, hogy az Országos Úszóbajnokságot Kőrösön rendezik.

A szezon fontos eseményeként, július 25-én, és 26-án illusztris vendégei voltak a városnak, akik kilátogattak a strandra is. Az ország ünnepelt dívája, Fedák Sári és szűk baráti kísérete voltak kíváncsiak a híradásokban olvasottakra. A népszerű operettprimadonnával jött az unokahúg, dr. Fedák Ágota is. Jártak a 26-i vásárban is, ahol többen felismerték a művésznőt.
A délutáni búcsúzásra a strandon került sor, melyen a Dezső-házaspár, dr. Csutorásék, és Roboz Aladárék vettek részt a városi elit képviseletében.
A történtekről részletesen beszámolt a Híradó, fényképekkel illusztrálva.

Egy héttel később volt olvasható Fedák Sári nyilatkozata, az alábbi befejezéssel: „Kevés ilyen szimpatikus helyen jártam, mint Nagykőrös, ami olyan, mint a polgármestere: Dinamikus, agilis, és fejlődőképes. Most már nem csak átutazóként járok erre…”

Az évtized gazdasági válságát viszonylag jól átvészelte a strand, de a további fejlesztés – a fedett, termálvizes fürdő, büfé-étterem, stb, – elmaradt.
Majd az évtized végén jött a háború. Utána pedig a lassú, de megállíthatatlan sorvadás, lepusztulás.
’46-ban felszámolták az Rt-t. A működtetés egyedül a városvezetés gondja maradt. Kezdetben a Városgazdálkodási Vállalat, majd a rendszerváltás után a jogutód, KÖVA Kft. képviseletében. A működtetés veszteségét egyik sem tudta kigazdálkodni, ami évről-évre nőtt. A város költségvetését terhelte a hiány. Mígnem 2005-ben az új polgármester dr. Czira Szabolcs megmakacsolta magát: Nincs pénz a strandra! Ez volt az első idény 1931 óta, hogy a kapu zárva maradt! 2006-ban dettó…
Majd 2007-ben született szerződés a SPRING Projekt Kft.-vel a strand rekonstrukcióról, két fontos kikötéssel: 1. átadás 2010. január 2.
2. A Kft. vállalja, hogy 30 évig saját költségén üzemelteti a strandot.

2011. december 1-jén, „Alföld Aqua strand-, és termálfürdő” néven nyílt meg a strand.

2012. november 6-án „ideiglenesen” bezárt a strand. Ettől kezdve volt „csiki-csuki”. Hol kinyitott, hol bezárt. 2016-tól kezdve folyamatosan zárva. Pillanatnyilag ez a történet vége.
Természetesen indokolt a kérdés: Mindezért ki a felelős? Természetesen a polgármester, dr. Czira Szabolcs!
A strand pusztulásával jóvátehetetlen bűnt követett el Kőrös társadalmi kapcsolataiban! Ugyanis a rendszerváltásig az volt a városban a ’45 után megsemmisített polgári létezés maradéka. A megszüntetett korábbi helyszíneket – Úri Kaszinó, Olvasó Egyletek, Iparos-kör, stb. – legalább nyaranta pótolta strand!
Czira ezt mind a mai napig nem látta be. Nem tudta, vagy nem akarta? Indifferens!
Már 2010 januárjában be kellett volna perelni a városnak a Spring Projektet, szerződésszegésért. Ám nem hogy elmaradt a jogi lépés, hanem májusban, négy hónappal a szerződés szerinti átadás elmaradása ellenére, Bábel Tiborral baráti egyetértésben elhelyezték annak a strandnak az alapkövét, amit még január 2-ig át kellett volna adni a lakosságnak.

Tóth Barna