A vállalkozói szféra számára a félelem korábban nem elvont fogalom, hanem nagyon is valóságos fenyegetés volt: a NAV-ellenőrzések, az önkormányzati megbízások elvesztése vagy a helyi hatalmasságok bosszúja tartotta sakkban a véleményeket. Várkonyi Ferenc, mint gyakorló vállalkozó, őszinte szavakkal világított rá, hogy ez a nyomás évtizedekig a szürkezónába és az apátiába kényszerítette a gazdaság motorjait, akik inkább választották a csendet, mint a bizonytalanságot. Azonban az interjú tanúsága szerint ez a fal most leomlott; a félelem, amely eddig betonként merevítette ki a rendszert, mára repedezni kezdett, és helyét átvette a nyílt, egyenes kiállás méltósága.
Zágráb Nándor, a Jobb Nagykőrösért Egyesület elnöke szerint a Tisza Párt és Muhari Gergely támogatása ebben a kontextusban sokkal több, mint egy egyszerű iksz a szavazólapon: ez a szabadság szimbóluma egy olyan közösségben, ahol korábban egy plakát kihelyezése is lázadásnak számított. Amikor egy vállalkozó nyíltan felvállalja nézeteit a saját telephelyén, azzal azt üzeni a környezetének, hogy a hatalom legfőbb fegyvere, a megfélemlítés, elvesztette élét. Ez a fajta „felszabadulás-élmény” futótűzként terjed, hiszen látva a társak bátorságát, a még habozók is ráébrednek, hogy nincsenek egyedül, és a közös fellépés megvédi őket az egyéni kiszolgáltatottságtól.
A beszélgetés végkicsengése szerint a félelem megszűnése egy új, egészségesebb Magyarország alapköve lehet, ahol a teljesítmény és a szakértelem fontosabb lesz a pártpolitikai hűségnél. Ha a vállalkozók és a vidéki polgárok végleg levetkőzik a szorongást, egy olyan ország épülhet, ahol a kritika nem bűn, hanem a fejlődés motorja, és ahol senkinek nem kell féltenie a kenyerét a véleménye miatt. Zágráb Nándor és Várkonyi Ferenc párbeszéde tehát nemcsak Nagykőrösről szól, hanem arról az országos szintű mentális fordulatról, amely a félelem lebontásával szabad utat enged a valódi társadalmi és gazdasági megújulásnak.
Vizslató
