Diktatúria gyönyörű napfényes ország. Dús legelői, virágos mezői, illatos erdei elvarázsolják az oda látogatókat. A turisták, akik eltöltenek ott egy-egy napot – elsősorban a király dicsőítésére szervezett mulatságon – úgy gondolják, hogy ez a hely maga a paradicsom. Úgy gondolják, hiszen ők csak a külsőségeket látják. Csak Diktatúria lakói nem boldogok. Ők szenvednek. Szenvednek és tűrnek némán. Soha nem gondolták, hogy egy rémálom válik valóra, ha Cifra Kandúr fejére teszik a koronát, aki a demokratikusan működő országból diktatúrát teremtett. Az erkölcs sem az erőssége, kergette is jónéhány kan, kandúr, mikor rajtakapta, hogy párjával etyepetyélt. Bár fennen hirdeti ma is magáról a példás családfő képét, a „lopott órákat” ma is igencsak kedveli, melyet elsősorban alárendelt alattvalóival űz…
S hogy mi köze az előző részben említett „zabigyerekhez”? A fentiekből igen jól következik…
/folytatjuk/

K.Zs.B.T.