Az események középpontjában egy határozott politikai felszólítás áll: a Tisza Párt részéről Köteles Lajos nyíltan arra kérte a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselőjelöltjét, Kökény Gábort, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Az érvelés szerint a többes ellenzéki indulás helyett az erők egyesítése hozhatja el a várt áttörést, megszüntetve a szavazatok megosztottságát. Ez a lépés egy új típusú, felelősségteljes politikai kultúra kezdetét jelezheti, ahol a közös cél érdekében a kisebb esélyű szereplőknek be kell látniuk: a háttérbe vonulásuk az egyetlen út a győzelem felé.
A stratégiát támogató érvek alapján Muhari Gergely, a Tisza Párt jelöltje az a politikai szereplő, aki mögött a változást akaró választóknak fel kell sorakozniuk a siker érdekében. A választókat arra buzdítják, hogy az április 12-i voksoláson ne hagyják elveszni a szavazataikat, és kényszerítsék ki az egységes ellenzéki fellépést. A cél egy olyan megkerülhetetlen és stabil blokk létrehozása, amely elsöprő erőt mutatva képes leváltani a jelenlegi hatalmat, ehhez pedig elengedhetetlen a gyengébb jelöltek önkéntes vagy a választói akarat által diktált visszalépése.
A politikai diskurzusban megjelent „a haza minden előtt” elve egy nemesebb összefogás kényszerét hordozza, amely könyörtelenül rámutat: aki nem képes az önfeláldozásra a közös cél érdekében, az a változást hátráltatja. Ez a határozott fellépés végre világos választási helyzetet teremt, ahol a kisebb pártoknak nincs más morális választásuk, mint félreállni a legesélyesebb kihívó útjából. Az elszántság és az egység megteremtése most kézzelfogható közelségbe hozta a győzelmet, lehetőséget adva Nagykőrösnek, hogy a változás éllovasává váljon.
Vizslató
