Rozi ügye folytatódik – ezzel a felkiáltással osztotta meg legfrissebb posztját a Szurkolók az Állatokért Alapítvány, amelyben arról tájékoztattak, hogy a brutális megkínzása okán országos ismertségre szert tevő eb volt gazdájának másodfokú tárgyalását november 26-án 9 órakor tartják.

Az alapítvány bejegyzésében kiemelte, a tárgyalás időpontjára a bíróság épülete elé egy tiltakozást szerveznek, melyre később Facebook-eseményt is létrehoznak majd, minden fontos tudnivalóval. Hangsúlyozták továbbá, hogy a demonstráció helyszínére ingyenes buszjáratot is indítanak a jelentkezők létszáma és a regisztráció függvényében. Igazságos ítéletet Rozinak – zárul a bejegyzés.

Az állatvédelem nem merülhet ki az aranyos cica- és kutya posztokban

„Mi ott leszünk a tárgyalás napján is, demonstráció keretében állunk ki Roziért és minden bántalmazott állatért. Hiszem, hogy az összefogás erejével elérhetjük, hogy az igazságszolgáltatás végre tükrözze a társadalom erkölcsi elvárásait” – reagált a másodfokú tárgyalás időpontkitűzésének hírére Kelemen Dóra. Az állatvédő-jogász a KecsUP Híreknek elmondta, várják a másodfokú ítéletet, mert ez megmutatja, mennyire veszik komolyan az állatkínzást a bírók. „Amennyiben az ítélet nem fogja tükrözni a tett súlyát, egyértelműen a törvényhozás feladata lesz megteremteni azt a jogi keretet, amelyben ilyen bűncselekmények után nem kell demonstrálni vagy petíciókat gyűjteni, hanem a társadalmi normának és az elkövetett brutalitás súlyának megfelelő, letöltendő szabadságvesztés válik evidenssé” – tette hozzá.

Az állatvédelem ugyanis Kelemen Dóra szerint nem merülhet ki aranyos cica- és kutyás posztokban vagy kommunikációs gesztusokban, ehelyett tettekre van szükség, következetes törvényalkotásra és határozott bírói gyakorlati válaszokra. Csak akkor mondhatjuk ugyanis, hogy valóban komolyan vesszük az állatok védelmét. „Meggyőződésem, hogy az állatkínzást közel azonos súllyal kellene büntetni, mint az emberek ellen elkövetett erőszakos bűncselekményeket, hiszen az állat is érző lény, aki képes szeretni – talán sokkal önzetlenebbül, mint mi, emberek” – mondta. Ehhez azonban szerinte nemcsak a bírói gyakorlatnak, hanem a törvényhozásnak is feladata van: olyan szabályozásnak kell születnie, amely valódi védelmet biztosít az állatok számára.

Volt gazdája az autója után húzta, majd sorsára hagyta a haldokló állatot

A KecsUP Hírek az elmúlt hetekben folyamatosan figyelemmel kíséri Rozi, a tragikus sorsú eb esetét, akit egy tiszaalpári férfi öt méteres lánccal a gépjárműve vonóhorgához kötött, majd a jármű után húzta körülbelül 95 km/órás sebességgel egy kilométeren keresztül. Amikor pedig a mögötte haladó autósok dudálással és villogással jeleztek neki, akkor megállt, levette a láncot a kutyáról, majd a csomagtartóba tette őt, és visszatért vele a tanyájára. A kutya az eset során életveszélyes állapotba került, ám gazdája nem hívott hozzá állatorvost, és maga sem kezdte meg a kezelését.

Vagyis az állat csak egy, a férfi autója mögött haladó autósnak köszönheti, hogy még életben van, aki az esetet bejelentette a rendőrségen, és a hatóság rendelkezésére bocsátotta a kínzásról készített videófelvételét is. Az elkövetőt így a hatóság rövid időn belül őrizetbe vehette, és kezdeményezték a letartóztatását, míg a sérült állatot a Laki Mancs Állatvédelmi Egyesület gondjaira bízták. Az állatkínzót végül rövid időn belül, gyorsított eljárásban a Kecskeméti Törvényszék ítélte el. A férfi első fokon 425 ezer forint pénzbüntetést kapott.

Többek között ezt mondja ki a Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról

• Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

– gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

• A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha például

– az állatkínzást az állat különös szenvedését okozva,

– több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozva,

– nagy nyilvánosság előtt,

– ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során követik el.

• A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást

– méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva,

– különös visszaesőként, vagy

– ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során tíznél nagyobb számú állatra követik el.

Írta:Latyák Balázs

Forrás: https://kecsup.hu/