1, Szépségkirálynőt – LV. szóhasználatában „Nagykőrös szépe” – évente egy alkalommal szokás választani. – „Bálkirálynőt” bálonként, akár többször is.
2, Ebből kifolyólag joggal értelmezhető az „első alkalommal” úgy, mintha ilyenre korábban nem került volna sor!
Kellő tisztelettel ajánlom az ÖH munkatársának – mint „gyütt-möntek” – figyelmébe a Levéltárat, a helytörténet páratlanul gazdag tárházát! De az ajánlás vonatkozik a jelen városvezetés – polgármester, alpolg. mester, főjegyző, irodavezetők, stb. – valamennyi tótumfaktumának is!
Nos, a „régi szép Idők” – írhatnám a békés, „polgári” múlt! – irataiból, korabeli újságokból arra is találunk utalásokat, hogy a múlt század első felében miként múlatta az Időt „Kőrös közönsége”?
 

(Nem feltétlenül „zárójeles” megjegyzés: Vajon tudják-é a város hivatalos lapjának szerkesztői, milyen felelősségük van az őket követő generáció – egyben önmaguk – előtt, Kőrös jelenének tárgyszerű bemutatása vonatkozásában? Hogy nem csak a szépet, a „Virágos Nagykőröst”, hanem az elvetélt elképzelésekről is kötelességük lenne írni!
Pl. „Lakópark a Téglagyári úton”, „ipartelep” a Ládagyár helyén, vagy a Göngyölegtelepen, „Welnes-fürdő” a kórház mellett, az „Alföld- Aqua”, az Iskolatörténeti Múzeum felszámolása, stb. stb.
Példát vehetnének Kőrös sajtójának gazdag múltjából!!!)

Maradva az eredeti témánknál, feltűnik, ahogy XIX. század derekán, majd annak folytatásaként, a XX. elején erősödik a városban polgári lét, gondolkodás és életvitel, azzal parallel gazdagszik, szépül annak külsősége is. Hiszen a különböző „társas vigalmak” rendszeresen megrendeződtek egyrészt a város valamennyi „Gazdász Olvasó Egyletében”, másrészt az „Iparos-bál”, vagy a „Gazdász-bál” alkalmával. Ezek közül kiemelkedtek mind a Pálfái-aréna, mind a Cifrakert táncmulatságai!
De voltak a Nőegyletnek, és az egyházaknak társas összejövetelei. Ezek voltak a „tea-délutánok”.
A Cifrakerti Arénában rendezett, „Pünkösdi bál” szigorú koreográfiája a század ’20-as éveitől kialakult. Eltekintve a Pünkösd egyházi vonatkozásaitól a május végén, június elején sorra került táncos mulatságok valódi városi eseménynek minősültek. Ezt olvashatjuk a helyi újságokban, melyek részletesen írtak a bálon megjelent előkelőségekről, a „hölgyek toalettjéről”, a közreműködő zenekarról, a hangulatról, melynek centrumában a „Pünkösdi Királylány” választása volt.
Ennek népszerűsége a ’30-as években kulminált. Ebből válogattam össze néhány epizódot, megemlítve, hogy az ilyen választásra, utoljára 1948-ban került sor az un. „Centenáriumi Kiállítás” alkalmával.
1933 Pünkösdjén Korsós Jucika fejére tették a koronát, aki többször is indult. 1934-ben harmadik lett, a „királylány” Papp Irénke koszorúslányaként.
’35-ben, Fodor Irénkét találták a legszemrevalóbbnak. Korsós Juci a második lett. ’36-ban is így végzett, amikor a bakfis Bartha Flórika lett a legszebb! Flórika, a Kőrösön közismert Bartha Balázs állatorvos lánya, akkor már a budai Baár-Madasban tanult, ahol az utolsó iskolai bálon ismerkedett meg a finn követség katonai attaséjával, Aladár Paasonennel, akinek édesanyja magyar hölgy volt.

Az ismeretségből szerelem, majd házasság lett. Nem sokára, 1939-ben kitört a finn-szovjet „téli háború”, melyben a főparancsnok Mannerheim marsall segédtisztjeként vett részt. A háború nem sokkal később a szovjet túlerő győzelmével ért véget. Sokan az emigrációt választották. Paasonen előbb Franciaországba, majd az USA-ba vitte családját. Ott is hunyt el. Mi szobrot állítottunk neki, hazájában alig ismerik!

Flórikánál sokkal több alkalommal írtak a helyi lapok Korsós Juciról, aki 1937-ben Pestre költözött, ahol egy szerény, de jól menő varrodát hozott létre. Gyakran hazalátogatva járt szüleinek a Tormásban lévő házában. Utoljára 1939 nyarán.
Akkor azt nyilatkozta, hogy nem régen felcsapott görl -nek a Pesten vendégszereplő Bob Gray revü-társulatába. S mivel a tulaj igen-igen tehetségesnek tarja, velük tart Argentínába. Rövidesen indul a hajó…
Nos, ennyit a „régi szép Idők”-ből.
Ami a „Szépségkirálynő” választást illeti, annak a szocialista időkben bealkonyult! Ám a rendszerváltás után, 2006-ban újjászületett, mikor is dr.Czira polgármester, és a „Kéknefelejcs” újság tulajdonosa, rövid időre összeborulva, létre hozták a Nagykőrösi Lokálpatrióta Egyesületet. És a kisgazda beütésű „Agrármarketing Centrum” támogatásával néhány évig szeptemberben megrendezték a cifrakerti „Nagykőrösi Napokat”, mely a korábban népszerűvé lett „Vállalkozói Kiállítás és Vásárt” volt hívatott ellehetetleníteni.
– Sikerült…

Ezen az alkalmakon felélesztették a „királylány” választást. Miután az említett „barátságnak” vége szakadt, nincs újabb királylányunk!

Hogy lesz-e? Majd meglátjuk…

Tóth Barna