„Mi soha nem vetemednénk arra, hogy Rogán Cecíliára cseréljük facebookos profil- vagy háttérképünket, ne adj’ isten, a celeb politikusfeleség képmásával pózoljunk a város egyik legforgalmasabb pontján. Legalábbis szentül hittük ezt egészen a múlt hét közepéig, amikor egy sereg, a jó hírére amúgy kényes értelmiségivel együtt mégis ilyen bizarr mutatványra kényszerültünk. Tiltakozásul az ellen, hogy a felcsúti izozuckerberg cégbirodalmába annektált Mahir azonnali hatállyal kicenzúrázta hirdetőoszlopairól a HVG címlapplakátjait. Történetesen éppen akkor, amikor a rivaldafényben és közpénzesőben fürdő politikus- és oligarchafeleségek kvintesszenciája, Rogánné szerepelt a címoldalunkon. Ahogy a Népszabadságot is véletlenül azt követően zárták be, hogy a propagandaminiszter lakodalmas helikoptertúráját leleplezte.
A HVG vitriolos címlapjai évtizedek óta hétről hétre ott voltak az utcákon, függetlenül attól, hogy éppen ki volt kormányon vagy ki volt a Mahir tulajdonosa. Most viszont odáig fajult a hatalom paranoiája, hogy kitiltja a közterekről a fricskát, poént és sziporkát, minden négyzetcentimétert kisajátítva a háborús bűnösöktől koppintott gyűlöletpropagandájának, amit csupán ideiglenesen csavart halkabb hangerőre. Orbán a legismertebb utcai átverést, az itt a piros, hol a pirost ülteti át a kampányba: itt a migráns, hol a migráns – nincs migráns. S teszi mindezt a keresztény kultúra védelmére hivatkozva, amin leginkább azt érti, hogy az atya, a fiú és a szentfazék is mesés vagyonokra tehet szert, és a tízparancsolat „ne lopj” passzusát kétharmaddal bármikor hatályon kívül helyezheti.

A fenti diagnózist e heti számunkban is több összeállítással alátámasztjuk. Címlapsztorinkban felelevenítünk jó néhány, a kritikus sajtónak kiosztott kokit, sallert, végzetes tarkón legyintést a piaci eljárásnak álcázott lapbezárásoktól a Klubrádió frekvenciaszívatásán át a kiadókat vegetálásba taszító reklámadóig. Felidézzük azokat a címlapjainkat is, amelyek kiváltották a hatalom rosszallását, köztük azt az 1999-ben készült „maffiózós” címoldalt, amelynek megjelenése óta Orbán nem ad interjút lapunknak. Fókuszban rovatunkban azt járjuk körül, van-e esélye Matteo Salvininek egy új, populista, euroszkeptikus pártcsoport megszervezésére, s meg tudja-e nyerni szövetségesének a Brüsszel- és migránsellenes politikai modell messiásának tekintett Orbánt, aki maga is serényen építgeti illiberális internacionáléját a szomszédos országokban. Gazdaság rovatunkban Mehrdad Vahabi közgazdászprofesszor nyilatkozik a ragadozó államról, amelynek legfőbb jellemzője, hogy a vagyontárgyakra konfiskálható zsákmányként tekint, a közjó helyett a hozzá közel álló klikknek érdekeit képviseli, őket jogi eszközökkel is helyzetbe hozza, ami a hatalom megszerzését és megtartását szolgálja.

Putyin nyert. Ami az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban rémlátomásként fogalmazódik meg sokakban, az Robert Mueller különleges ügyész jelentésében szó szerinti idézetként szerepel, megállapítva, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt az oroszok élesben és sikerrel próbáltak ki több olyan politikai machinációt, amelyek ellenszerét reménytelenül keresik a titkosszolgálatok és az érintett közösségi platformok. De még Putyinnak és követőinek is van kitől tanulniuk: Világ rovatunk másik cikke Kazahsztánba kalauzol, ahol a főváros nevét, Asztanát a nemrég lemondott Nazarbajev elnök keresztnevére, Nur-Szultanra változtatták, a politikus pedig a jelbasi, azaz a népvezetői rang birtokosa lett, ami életfogytig biztosítja számára a tényleges hatalmat.”

Eddig a cikk. Megállapítható, hogy a hatalom a legkisebb kritikát, de még a humort sem viseli el, sem országosan, sem helyben, annak ellenére, hogy feljogosítva érzi magát arra, hogy ő viszont belegázoljon mások becsületébe, magánéletébe, és lekaraktergyilkolássza, s ezáltal a helyi közösségekből kiközösítse a neki nem tetszőket. Ezeknek az embereknek a bűne pusztán csak az, hogy mernek véleményt mondani, esetleg kritikát, de már ez is sok! Bármi sérelemnek vélt dolog éri őket, brutálisan járnak el, lásd Népszabadság megszüntetése, és a cikkben szereplő HVG-plakátok azonnali lecserélése.

Csak a gyűlöletpropaganda mehet, mely már teljesen szétveri ennek az országnak a közéletét, hiszen – mint ahogy korábbi cikkünkben mondtuk – a migránsgyűlölet előbb-utóbb magyar-magyar gyűlöletté válik, illetve már vált is, azaz mindenki mindenkinek a farkasa.

A jog meg már arra szolgált, hogy a jogtalanságot leplezze, és egyes kiváltságosok gazdagodását biztosítsa, azaz jogilag támadhatatlanná téve a harácsolást, a vagyonszerzést és a korrupciót.

Eközben megy a harc Európáért, és Matteo Salvini – bátran állíthatjuk – kiénekelte Orbán szájából az illiberális sajtot, mely a XXI. század torzított demokrácia találmánya, azaz egy modern – demokráciának álcázott - diktatúra. A Visegrádi Négyek közül egyedül csak Magyarország tekintget Kelet felé, a lengyelek, a csehek és a szlovákok, bár szlávok, de mégis csak Nyugat felé orientálódnak. Bizony, mára a Visegrádi Négyekből Visegrádi Egyek lett, az Orbán Viktor vezette Magyarország.

Putyin, mint orosz elnök, mint volt KGB-s viszont szorgalmasan támadja Amerikát, s Európát is, tegyük hozzá, titkosszolgálati eszközökkel, és nem humánus heckerekkel.

Igen, az álhírek politikai fegyverré váltak, tönkre lehet velük tenni egy országot, és át lehet mosni velük egy nép agyát is. Újra divattá vált a XXI. században a  vezérelv, azaz egy ország élén álljon egy karizmatikus vezető. Ebből már éppen elég van a világban, így Oroszország élén Putyin, Észak-Korea élén Kim Dzsong Un, és az Egyesült Államok élén pedig Donald Trump. Az a Donald Trump, aki flörtölget Kim Dzsong Unnal, az észak-koreai diktátorral, aki mellesleg keményen átverte őt, mert nem szerelte le az atomfegyvereit, de ugyanez a Donald Trump rossz szemmel nézi az Európai Uniót, és örül a Brexitnek. Ki is jelentette, hogy ő gazdasági és politikai segítséget fog adni Angliának, ha kiválik az Európai Unióból.

Kazahsztánban már fővárost neveznek el Nazarbajev elnökről, aki örökös népvezető lett, ami tényleg életfogytig biztosítja számára a tényleges hatalmat.

Már fővárosi pletykák arról szólnak itt Magyarországon, hogy Kazahsztán mintájára Magyarország új neve Orbánisztán lesz.
Hát, így állunk most, a május 26-i EP választások előtt!

ábrahám