Augusztus 20-án emlékezünk Szent István királyunkra, az államalapításra és köszöntjük új kenyeret. A történelmünk során, jelentős változásokon ment keresztül ez az ünnep.
Szent István uralkodása az egyik legjelentősebb momentuma a magyar történelemnek. Európában végleg gyökeret eresztett népet, írott törvények alapján működő jelentős királyságot, és erős keresztény bástyát hagyott örökül utódaira.
Szent István napját többször is áthelyezték a naptárban, és különböző formában ünnepelték. A katolikus világban augusztus 16-án ünneplik Szent István napját, előző nap pedig Mária mennybemenetelét. Mivel királyunk, Mária oltalmába ajánlotta az országot, már a kezdetektől fogva nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek. Erre utal az is, hogy már I. István idejében ekkor tartották az úgynevezett törvénylátó napokat Fehérváron. Államalapító királyunk, 1038-ban, augusztus 15-én hunyt el, és 1083-ban, augusztus 20-án avatták szentté, Szent László király kezdeményezésére, a fehérvári bazilikában. István napja, így került augusztus 20-ára.
II. András kötelezte magát 1222-ben, az Aranybullában, hogy mindig megtartja a fehérvári törvénynapot: "Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni."
1686-ban, Buda visszafoglalása után XI. Ince pápa a győzelem napját, szeptember 2-át tette meg Szent István ünnepének. Ez így maradt egészen 1771-ig, mikor XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát. Bármennyire hihetetlen, de kihúzta belőle Szent István napját is.
Mária Terézia azonban 1774-ben rendelettel tette ismét ünneppé augusztus 20-át, és ezt a naptárban is rögzíttette. A király ereklyéjét, a Szent Jobbot, amely valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, és később (1590 körül) egy dubrovniki dominikánus kolostorban találtak rá, Raguzából Bécsbe, majd Budára hozatta.
Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely nemzeti tüntetéssé fajult.
Az 1867-es kiegyezés után többször felmerült, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé ezt a napot, de a viták sokáig nem vezettek eredményre. Például Helfy Ignác 1878-ban így nyilatkozott_ "Kétséget nem szenved, nincs ember az országban, a hazában, a ki méltányosnak ne találná, hogy Magyarország, a magyar nemzet szent István napját nemzetileg megünnepelje. (...) Szerintem a jelen percz erre nem alkalmas". Az ellenzéki képviselőnek nem az államalapítóval szemben voltak kifogásai, csak azt javasolta, hogy a parlament egységes törvényt alkosson a hivatalos ünnepekről, és csökkentse az ünnepnapok számát.
A kiegyezést követően visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.
Az első világháború és a trianoni békeszerződés után új értelmet nyert a Szent István kultusz. A vallásos tartalom háttérbe szorult, pontosabban összekapcsolódott az elvesztett területek visszakövetelésével, "Szent István birodalma" ugyanis a régi, nagy Magyarország szinonimájává vált.
1928-ban ezen a napon avatták fel a budapesti szabadságtéren az ereklyés országzászlót. Az államalapító halálának 900. évfordulóján, 1938-ban alkotott törvényben végre nemzeti ünnepnek nyilvánították augusztus 20-át, és ugyanebben az éven az egész országon körbehordozták a Szent Jobbot. Az 1938. évi XXIV. törvénycikk kimondja_
- § Az országgyűlés két Háza Szent István király emlékére, halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából az 1938. év augusztus hava 18. napján Székesfehérvárott tart ünnepélyes együttes ülést, ahol Szent István a királyi törvénynapokat tartotta s amely város a királyi törvénynapokból kifejlődött Árpád-kori országgyűlések székhelye volt.
- § A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti.
A XX. század elején történtek kezdeményezések az aratási ünnep és a Szent István nap összekapcsolására. 1927-ben augusztus 20-án Mayer János földművelésügyi miniszter, a Faluszövetség elnöke a Szent Jobb-körmenet után sok száz népviseletbe öltözött földművest vonultatott fel a Várban. Később ezen az napon már egy búzakoszorút is átnyújtottak a kormányzónak. Az 1930-as évek elejétől az úgynevezett Gyöngyösbokréta mozgalom vonultatott fel népviseletbe öltözött csoportokat ezen a napon.
1941-ben, a visszafoglalt Szabadkán, az új kenyér ünneplését július 27-re, Horthy Miklós látogatására időzítették, így inkább egy jól koreografál diadalmenetnek tűnt az egész, az "országgyarapító" kormányzó tiszteletére.
A második világháború után a pártok igyekeztek a saját képükre formálni az aratóünnepet, és augusztus 20-át. A kommunisták 1945. július 29-én Szegeden rendeztek nagygyűlést, ahol az újgazdák, egy hatalmas, új gabonából őrölt és új lisztből sütött kenyérrel ajándékozták meg Rákosi Mátyást. Szőcs Áron rákospalotai kommunista polgármester, 1945. augusztus 20-án új kenyér ünnepet rendezett. 1946. augusztus elején meghirdették Szent István napjának új értelmezését, megszüntetése helyett tartalmilag változtattak rajta. Királyunkat, mint országalapító forradalmárt dicsérték. A Szent Jobb körmenetet 1948-ben betiltották, és a következő évben erre a napra időzítették az új, sztálinista alkotmány elfogadását. Ezt , törvényerejű rendelettel a Népköztársaság napjává nyilvánították 1950-ben. 1951-ben Nagy Imre is az alkotmány ünnepét és „a terménybeadási kötelezettség teljesítésének első határidejét” köszöntötte. A Kádár-korszakban megjelent a budapesti vízi- és légi parádé, illetve a tűzijáték. 1989-ig augusztus 20. a Népköztársaság napja maradt, de az ünnepségeken mint szimbólum, jelen volt a kenyér is. A rendszerváltás után újra engedélyezték a Szent Jobb körmenet megtartását, és az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. Az új kenyér tisztelete is megmaradt, sőt, 2011 óta - magánkezdeményezésre - Pécsen egész programsorozat szól a "Magyarok kenyeré" -ről. A hazai és határon túli gazdák által összeadott búzából készítenek kenyeret, amelyet jótékonysági céllal árusítanak.
Az ünnep része ma_ Magyarország lobogójának felvonása után a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, az esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása. Emellett Szent Hierotheosz magyar püspök ünnepe is, Debrecenben a virágkarnevál napja, Nepálban az édesapák napja, Észtországban a függetlenség megújításának az ünnepe.
Természetesen térségünkben is tartanak augusztus 20-ai ünnepségeket, melyekről a hetihirek.hu internetes oldalunkon kaphatnak bővebb információt.
Német Enikő
